Paksi Képtár

Paksi Képtár

EMELET_VERA MOLNAR_Tűréshatárok

Első absztrakt festményeit 1946-ban készítette. 1948-ban Dürer Melankólia című rézkarcától inspirálva geometrikus rajzokat készített. 1959-1968 között a "machine imaginaire" segítségével dolgozott, egy olyan szerkezetével, amely a számítógéphez hasonlóan a művészi alkotómunkában mintegy az emberi agyat helyettesíti. 1968-tól foglalkozik a számítógépes művészet lehetőségeivel, 1974-1976 között kidolgozta a "Molnár"-programot, amely a komputerművészet legkorábbi példái közé tartozik. Főiskolásként kubista, majd absztrakt képeket festett, az 50-es évek végéig erőteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz. Az 1960-as évektől a tudomány és a művészet határterületeit érintő munkássága az alapformákat, elsősorban a négyzetet transzformáló matematikai alapon bontakozik ki, az egymásra következő, egymásra hasonlító alkotásaiban mindig a minőségi változásra, a "fantasztikus eseményre" koncentrálva. Az informatikát eszközként, a művészi alkotómunka felgyorsítójaként használja, egyben a művészet tradicionális fogalmától való elszakadás eszközeként. Az alapelemeket jelentő négyzet és a téglalap alakú formák kompozíciós rendjének meghatározása, a "tűréshatárok" megjelölése után számítógéppel készíti el a kompozíció lehetséges variációit.

SERIAL PROJECT_SZABÓ ÁDÁM_War Games

A szobrászat olyan mûfaj, amihez anyag kell. A szobrok olyan dolgok, amik végtermékek. E két egyszerû mondat rengeteg problémát rejt magába. A klasszikus paradigmák után, a XX. században a mûalkotás mint önreflexióval rendelkezõ létezõ jut szóhoz. A tér, melyben a szobor áll, épp úgy részesül a mûvészetbõl, mint maga a tárgy (Heidegger), az a tény pedig, hogy a szobor nem alak, azaz a mimetikus utánzás valamint a közvetlen jelentés nem feltétele a szobrászatnak, arra irányított sok mûvészt, hogy a szobrászatot elsõsorban mint tér-képzést fogja fel. A land-art például az építészetet és a szobrászatot házasítja össze, úgy, hogy a természetet megfosztja önállóságától: a mûvészeti alkotások a természetbõl származó tárgyakkal kerülnek párhuzamba. Erre a problémakörre irányul a kortárs képzõmûvészet és mûvészetfilozófia egyik alapkérdése is: miként lehetséges létrehozni olyan mûveket, amelyek perceptuálisan megkülönböztethetetlenek más, használati vagy természeti képzõdményektõl. Szabó Ádám mûvészettörténész és szobrász, így nem meglepõ ha teoretikus koncepciót gyanítunk a mûvei mögött.

Már a legkisebbek is kísérletezhetnek a különféle anyagokkal és eszközökkel, (festék, szivacsecset, gyurma, stb.), korai benyomásokat és élményeket szerezhetnek, miközben játékos formában megismerkednek a kiállításokkal és a művészeti eszközökkel is. Az év utolsó Pamacsolóján a közelgő ünnepekre hangolódunk, a közös alkotás örömével, karácsonyi apróságok készítésével és még sok-sok érdekességgel várunk minden kicsit és nagyot! A program időpontja: 2016. december 13. (kedd), 10:00-11:30 Foglalkozásvezető: Stadler Krisztina és Dömötörné Göttinger Eszter múzeumpedagógus A jegy ára: 300 Ft/család A programra öt alkalmas bérlet is váltható: 1200 Ft/család (érvényes a jövő évre is)

MEGJELENT

BAK Imre
Aktuális időtlen
Egy életmű rétegei / 1967-2015

Szerkesztő: Fehér Dávid
Szöveg: Hajdu István, Arturo Schwarz, Fehér Dávid
Vászon, színes, 256 o.
Kiadó: Paksi Képtár, 2016
Ár: 7500,-
ISBN 978-615-5121-17-3


Megrendelem

 


 

   
   
ÖNKÉNTESSÉG a Paksi Képtár  
p
pkh