Megítélt összeg: 11 279 585 Ft
Támogatás aránya: 100 %

Projekt megvalósításának tervezett kezdete: 2010-09-01
Projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2011-07-31

Múzeumpedagógiai programsorozat megvalósítása a Paksi Képtárban

Alapvető cél

A pályázat célja a múzeumok közoktatást és az egész életen át tartó tanulást támogató szolgáltatásainak körében a múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése. A formális oktatás eszközrendszerének a gyermek- és ifjúsági korosztályra irányuló múzeumpedagógiai programokkal való kiegészítése a közoktatás hatékonyságát, a célcsoport tanulási aktivitását és eredményességét erősíti. A múzeumpedagógiai programok egyúttal az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósítását is szolgálják a nem formális és informális tanulás útján. Ennek érdekében a pályázat célja, hogy a múzeumok az oktatási-képzési hasznosulás szempontjából hatékonyabbá váljanak. A múzeumok múzeumpedagógiai szemléletét, módszertanát és gyakorlatát a klasszikus múzeumi tevékenységek kiemelkedő szakmai eredményei mellett oktatási vonatkozásban elmaradottság jellemzi: a múzeumok nem kellő intenzitással jelennek meg a formális oktatás és az egész életen át tartó tanulás eszköztárában, ugyanakkor a formális oktatási rendszer sem kellően felkészült a múzeumok tudatos használatára. A múzeumok formális oktatásba történő bekapcsolása, szerepének megerősítése érdekében elengedhetetlen a múzeumok múzeumpedagógiai gyakorlatának "iskolabarát" elvű újrafogalmazása, disszeminációja, különös tekintettel az oktatási igényekre. Hasonlóan alapvető fontosságú a közoktatás és az egész életen át tartó tanulás szereplői felé való nyitás és együttműködés. A módszertani modernizáció megalapozását, s az ezek alapján kidolgozott képzések lefolytatását, az újszerű múzeumpedagógiai megoldások, valamint a múzeumok és a közoktatási intézmények közötti együttműködések kialakítását a már meglévő jó gyakorlatokon túlmenően, rendszerszerűen a konstrukció A) komponense, a Múzeumok Mindenkinek c. kiemelt program valósítja meg. Jelen pályázat, a konstrukció (B) komponense, a ma már működő múzeumpedagógiai jó gyakorlatok továbbfejlesztését, terjesztését, továbbá a helyi közoktatásba való integrálását és a múzeumok mindennapi gyakorlatába történő beépítését kívánja elősegíteni múzeumpedagógiai és -didaktikai projektek megvalósítása, ismertté tétele útján.
A képesség- és kompetenciafejlesztést (a formális, nem formális és informális tanulás révén), a közösségépítést, valamint a társadalmi befogadás előmozdítását egyaránt segítő pályázat részcéljai a következők:
- Iskolák és múzeumok közötti partnerség erősítése: kompetenciafejlesztés a kedvezményezett múzeumok és iskolák együttműködésében megvalósuló, a formális oktatást kiegészítő múzeumpedagógiai programsorozatok révén.
- Az egész életen át tartó tanulás támogatása a nem formális és informális tanulást szolgáló iskolabarát élményprogramok és múzeumi közművelődési programcsomagok kialakítása és megvalósítása által.

A projekt célja és várt eredményei

A projekt célja az egyetemes kulturális örökséghez tartozó értékeink megismertetése, minél szélesebb körben terjesztése, mindenki számára elérhetővé tétele. A diákoknak olyan ismeretanyag átadása számukra élvezetes módon, amely a tudásátadás mellett a későbbiekben a kultúra iránti kötődését eredményezheti.
A projekt célja, hogy az oktatási-nevelési intézményekkel együttműködve olyan tanórai és tanórán kívüli, szabadidős tevékenységeket kínáljunk a Pakson működő óvodáknak, általános- és középiskoláknak, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek jobban megismerkedjenek a kortárs művészettel és annak társterületeivel a kiállítások anyagának bemutatásával, feldolgozásával. Széleskörű tevékenység-rendszeren keresztül igyekszünk fejleszteni a gyermekek készségeit és képességeit, motoros és kognitív területeken egyaránt.
A programokon való részvétellel a gyerekek nemcsak a kézügyességüket tehetik próbára, új ismeretekkel gazdagodhatnak, hanem a Képtár inspiráló közegében mozogva közelebb kerülhetnek a közgyűjtemények világához.

Ennek hosszú távú eredményeképpen a különböző korosztályokból múzeumbarát, közgyűjteményeket rendszeresen látogató, művészetet értelmezni tudó felnőttek válhatnak, hiszen a múzeumok az élethosszig tartó tanulás egyik legszínesebb és leghatékonyabb intézményét alkotják. A különböző típusú rendszeres foglalkozások és tematikus programok segíthetik a gyerekek improvizációs készségének fejlődését, erősíti a kezdeményezőkészséget, hozzájárulhat a kreativitás, az alkotókészség térnyeréséhez.

A pályázat segítségével a városban működő óvodák és általános iskolák alsó tagozatos diákjai mellett a felső tagozatos és középiskolás osztályokat is bevonnánk a képtárban és múzeumban folyó múzeumpedagógiai tevékenységekbe és programokba, valamint a kistérség számára is könnyebben elérhetővé tennénk azokat.
A múzeumpedagógia célja, és feladata, hogy a nem szakmai közönséget is múzeumba szoktassa, érdeklődésüket felkeltse, éberen tartsa. A cél egyik kulcsfontosságú része a gyermekközönség, hiszen az ő nyitottságuk, kreatív gondolkodásuk fogékony korunk művészetére, ami egyébként az átlagemberhez is éppoly közel van.
A kortárs művészet olyan jelrendszerrel dolgozik, amit abból a világból merít, amelyben él. A gyerekek gyorsan kódolják a látottakat, és asszociációs képességük is bámulatos.
A felnövekvő nemzedék kulturális igénye a remények szerint nagy változásokat eredményez majd a látogatottságban. Megfigyelhető, hogy a gyerekfoglalkoztatás a múzeum látogatottságban pozitív változást eredményezett, mert a gyerekek a szüleiket is ösztönzik múzeumlátogatásra.

Egyik legfontosabb célunk a kortárs művészet és műalkotások eljuttatása minél több emberhez: egészséges „szellemi" fogyasztás szervezése, a másik pedig, hogy a megfelelő, animáló-provokáló körülmények megteremtésével lehetőséget adjunk az egyénnek saját vizuális, plasztikai, tárgyformáló képességeinek gyakorlására, művészeti tevékenységeinek kifejlesztésére: minél több ember folytathasson tárgyformáló (és / vagy), művészeti tevékenységet, azaz képességei szerint „csináljon" művészetet.
Így az önkifejezés élményszerűen közelebb visz az autonóm művészeti munka megismeréséhez, megértéséhez, így megfelelő elméleti tájékozódással kiegészítve a művészet befogadásának is biztos alapja lehet.

A fejleszteni kívánt készségek, képességek és a fejlesztés módszerei:

- szociális készségek: a gyerekek a foglalkozások során megtapasztalják az együtt és egymástól való tanulás élményét. A páros és csoportmunka során megtanulnak együttműködni egy közös cél - a feladat megoldása, az alkotás létrehozása - érdekében, s eközben látens módon kialakul, fejlődik a türelem, empátia, konfliktuskezelés és megoldás készsége is. A társas interakciók során olyan képességek és készségek alakulhatnak ki, melyek hosszú távon meghatározóak lehetnek a gyerekek életében, mind az iskolában, mind az iskolán kívüli tevékenységekben, valamint a későbbiekben felnőtt korban.
- kognitív készségek: nem csupán a művészettörténet és vizuális kultúra területeit szeretnénk megismertetni a gyerekekkel, hanem interdiszciplináris módon közelítünk a műalkotásokhoz. Az értelmi képességek fejlesztésében nem az ismeretátadás játssza a fő szerepet, hanem az, hogy közösen felfedezzük a művekben rejlő problémákat, kérdéseket, s a beszélgetések, együtt
gondolkodás nyomán megtanulják a diákok önállóan is értelmezni a kortárs művészetet és annak társtudományait, értő és befogadó közönség váljon belőlük

- vizuális készségek
- motoros készségek: a diákok kézügyességének fejlesztésének legjobb módszere, ha ők maguk is megismerkednek és alkalmazzák azokat a kifejezési technikákat, melyekkel a művészek életre hívták alkotásaikat. Sokféle módszer és technika áll rendelkezésre, hogy a diákok megtanulják használni, alkalmazni a rendelkezésre álló anyagokat és eszközöket, ezzel ösztönözve őket azok alakítására, formálására, tárgyak készítésére. A kézműves tevékenységek gyakorlása teszi lehetővé, hogy egyre bátrabban és szabadabban megtanulják kifejezni élményeiket, érzelmeiket, önmagukat
- a különféle foglalkozások során nemcsak a kézügyességet igyekszünk fejleszteni, hanem a pozitív benyomások, élmények segítségével az alkotó, kezdeményező magatartás kialakítása is fontos szerepet játszik a múzeumpedagógiai tevékenységekben