A képtárról

A Paksi Képtár 1991-es létrehozásától napjainkig ideiglenes elhelyezéssel működött. Az alapító Halász Károly. A gyűjteménynek helyet adó, volt Erzsébet Szálló épületét az Önkormányzat 2005-ben értékesítette, mivel párhuzamosan megindult a Képtár új helyének előkészítése. Az Önkormányzat megvásárolta a város déli részén található, rohamosan fejlődő területén egy összességében 1100m2 alapterületű, használaton kívüli üzemcsarnokot, valamint a hozzátartozó 1026m2 -es telekrészt, melynek átalakításával és felújításával kívánja a Képtár működéséhez szükséges feltételeket biztosítani. Az üzemcsarnok része a valamikori Konzervgyár épületegyüttesének, melynek terhei és előnyei együttesen szabták meg a gondolkodás lehetséges irányait, azonban a gondolkodást megkönnyítette, hogy az ipari területek jellemzője a viszonylag egyenletes területi eloszlás és emiatt a térszerkezetek kialakítása arányos. 2005 végén meghívásos tervpályázatot írt ki a Paks Város Önkormányzata, melyet a Kiss és Járomi Építésziroda nyert meg. Közben elkészült a projekt leírás (szakmai programterv-koncepció, működési és fenntarthatósági számítások, -tanulmányok, helyzetelemzés stb.). A OKM által kiirt Alfa Program, azaz a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatása keretében sikeres pályázaton az Önkormányzat-Paksi Képtár 95.5 millió forintot nyert. A beruházás összköltsége 270 millió forint volt. A tervezőknek egyszerű praktikus „indusztriális" megoldásokat kellett találni, a létesítményt úgy kialakítani, hogy gazdaságosan üzemeltethető, kommunikálható legyen, továbbá utat kellett biztosítania a lehetséges jövőbeli fejlesztések számára.
Az alapelv az volt, hogy ami elkészül, az csak jó minőségű, és végleges megoldás lehet, tehát minimális karbantartást igénylő, időtálló anyagok és szerkezetek kerüljenek beépítésre, továbbá a zárt egységen belül is meg kellet találni az ütemezhetőség lehetőségeit. Fontos volt a tömegképzésben és anyagválasztásban az egyszerű mértéktartás és a nagyvonalúság. Két anyag uralkodik az épületen, az üveg és a Cor-Ten acéllemez. A bejárati zóna az árkád alatt került elhelyezésre az információs - pénztár pult, ehhez a területhez kapcsolódik egy kávézó-társalgó, amely a kezdetekben önálló személyzet nélkül, automatákkal fog üzemelni, ennek kialakításánál a kertkapcsolat kihasználását is figyelembe kellett venni. A tervezők célja, hogy az eltérő jellegű tereket egy olyan konglomerátummá, ötvözetté olvassza össze, hogy az egyes egységek jellege, karaktere megmaradjon, de a látogató minden térben, minden térszegletben azonos minőséget, egyenrangú, de eltérő élményeket kapjon. Nincs tehát alá és felé rendelt szerep a terek között, mindinkább azonos erősségű formák áthatásáról van szó. A csarnoktér integritásának a megbontása többek között a szakmai koncepció miatt is nemkívánatos volt.A nagy belmagasság lehetővé tette közbenső színt kialakítását, azonban ennek mértéke nem haladhatta meg az alapterület felét. A közbenső födém alátámasztási pontjainál lettek kialakítva a raktárak és egyéb helyiségek „rendszere", melyek így elrejtik a tartószerkezeteket, de egyúttal formálják a kiállítótér határoló falait. A csarnok födémmel való megosztás ellenére fontos volt a nagyvonalúság megőrzése az átláthatóság, többirányú hasznosíthatósága. Az épület (a terveink és természetesen a lehetőségeket is figyelembe véve) ténylegesen továbbépíthető, bővíthető, flexibilis épület, és mint ilyen a homlokzatképzés, tömegformálás a lezártságot nem igényli. Az alkotok eljutottak a decentralizációs elképzelésig. Az épületet homogén tér-tömeggé gondolták, ahol kitüntetett helyek és irányok nem léteznek. A használati terek funkciói összefolynak az általános monofunkcionalista felfogással szemben, az épület itt multifunkcionális egység. A tér minden irányban azonos minőségű tér, nem csak a horizontálisan léteznek, bővültek, köztes terek, melyek árnyalt kapcsolatát adják azonos minőségű tereknek.

megbízó: Paks Város Önkormányzata
tervező: Kiss és Járomi Építésziroda
építész: Kiss Gyula, Járomi Irén
munkatárs (referens): Kéki András
szakmai projekt vezető: Prosek Zoltán
megvalósítás: 2006 december - 2007 október
generál kivitelező: Duna Center Therm Kft., Paks

A Paksi képtár
"Mies van der Rohe" díj 2009 / EU díj a kortárs építészetért" jelöltje.

A Mies van der Rohe Award Alapítvány 2008. december 19-ei sajtóközleményében tette közzé a "Mies van der Rohe díj 2009 / EU díj a kortárs építészetért" címre jelölt 340 alkotás listáját. A 11. alkalommal meghirdetett Mies van der Rohe Díj a konceptuálisan, esztétikailag és technikailag kimagasló munkákat díjazza. Az első helyezett díjazásán túl a nevezettek közül egy ún. különösen figyelemre méltó feltörekvő építész (Emerging Architect Special Mention) is kiválasztásra kerül, a további kiemeltek pedig helyet kapnak a katalógusban, illetve a kapcsolódó kiállításon.

A zsűri tagjai: Francis Rambert (elnök, a párizsi Ifa igazgatója), Ole Bouman (a rotterdami NAi igazgatója), Irena Fialová (építész, szerkesztő; prágai Zlatý Rez kiadó), Fulvio Irace (építészeti és dizájn igazgató, Milánói Triennálé), Luis M. Mansilla (építész, a 2007. évi díj nyertese, Madrid), Vasa J. Perovic (építész, a 2007. évi Emerging Special Mention díj nyertese, Ljubljana), Carme Pinós (építész, Barcelona), Lluis Hortet (titkár, a Fundació Mies van der Rohe igazgatója).

A díjra Magyarországról Finta Sándor (KÉK), illetve a Magyar Építész Kamara tett jelöléseket, aminek alapján a döntésre felterjesztett 340 projekt között 7 épület található, köztük a Paksi Képtár épülete.