Múzeumpedagógia

Az itt tanultaknak nem feladata, hogy minden olyan tudnivalót tartalmazzon, ami a vizuális nevelés teljes ismeretrendszerét felöleli. Nem arra kell gondolnunk, hogy egy gyerek milyen szép rajzot vagy egyebet tud ilyen-olyan inspirációra készíteni, hanem hogy a vizualitáson keresztül megkapja-e, és hogyan kapja meg mindazokat az ismereteket, melyek 20 év múlva alkalmassá teszik arra -természetesen más ismeretanyagokkal szinkronban, -hogy a kor szintjén jó mérnők, pedagógus, netalántán azért mégis művész, -egyáltalán, szellemileg és gyakorlatilag felkészült naprakész ember legyen.
Mennyire tanítjuk meg gyerekeinket - pontosan, fegyelmezetten, felelősséggel, de kellő nyítottsággal és ami a legfontosabb, érzelmi telitettséggel gondolkodni, élni és dolgozni, alkotni. Éppen mert nem a vizuális nevelés a végső cél, nem mindegy, hogy milyen vizuális ismereteket, élményeket adunk, adunk át, és hogy ezeket más területekkel hogyan tudjuk összefüggésben látni és láttatni.
Ma mindenképpen az interdiszciplináris problémákra való figyelés a legfontosabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diszciplináris területek elhanyagolhatók. De ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön, mindenképpen a közös alapokat kell figyelembe venni.
A vizuális tevékenység társadalmasított, árucikk. Mint ilyen az ember és világ közötti egészséges kapcsolat kialakításának, világképünk megteremtésének fontos eszköze, amely egyrészt önállosult műtárgy, másrészt a különböző divatok, trendek szerint alakuló művészi megbeszélés.
A cél, hogy a gyerekek -tudják, értsék és beszéljék azt a nyelvet, amely mindennapjaikban körül veszi őket, -amit a vizualítás nyújt nekik, mindenkinek.
Gondolatokat, indulatokat indítson el bennük, ha lehet, műértő közönség váljon belőlük, hogy felkeltse mindenkiben önmagát, önmagának és a világ jobb megismerésének igényét.

 

A Paksi Képtár múzeupedagógiai feladatai

a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjainak megismertetése a tanulókkal, miközben feladatunk az is, hogy a múlt értékeit megszerettessük, segítsük a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

A diákok, óvodások ösztönözése:

- az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására,
- a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére,
- a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,
- a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,
- a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra
- tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra,
- a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására,
- a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,
- a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására,
- a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására,
- az esztétikum iránti igényt kialakítása, az esztétikai élményképességet,, az alkotó magatartást és - ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

 

Fejlesszük a képzeletet és az improvizációs készséget

A művészettörténet képzés szorosan kötődjön a művészeti képzés programjához, párhuzamosan nyújtson ismereteket, ugyanakkor igyekezzen kapcsolatot találni a társművészetek felé is,
- keltsük fel a tanuló érdeklődését, tegyük érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására,
- a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból,
- a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismertessük meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat, a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezzük, vizsgáljuk azok formanyelvét és stílusjegyeit,
- kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az Összehasonlító elemzések során,
- biztosítsuk az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába,
- az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegű műelemzésre,
- nyújtsunk művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig,
- foglalkozunk a világkép és a képzőművészet viszonyával,
- mutassuk be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét,
- segítsük értelmezni a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát

 

PAMACS_A PAKSI KÉPTÁR ÖNÁLLÓ MÚZEUMPEDAGÓGIAI OLDALA

A Paksi Képtár önálló muzeumpedagógiai oldala http://www.pamacs.paksikeptar.hu/, amely néhány fontos és praktikus információval szeretné megkönnyíteni a múzeum-látogatás szervezését. Megismerkedhetnek a legújabb múzeumpedagógiai ötletekkel, jó gyakorlatokkal. Célunk, hogy folyamatosan és aktuálisan lehetőséget teremtsünk a múzeumpedagógiai gyakorlatok bemutatásának annak érdekében, hogy bárki megismerhesse és alkalmazhassa azokat.

Egyik legfontosabb célunk a kortárs művészet és műalkotások eljuttatása minél több emberhez: egészséges „szellemi" fogyasztás szervezése, a másik pedig, hogy a megfelelő, animáló-provokáló körülmények megteremtésével lehetőséget adjunk az egyénnek saját vizuális, plasztikai, tárgyformáló képességeinek gyakorlására, művészeti tevékenységeinek kifejlesztésére: minél több ember folytathasson tárgyformáló (és / vagy), művészeti tevékenységet, azaz képességei szerint „csináljon" művészetet.
Így az önkifejezés élményszerűen közelebb visz az autonóm művészeti munka megismeréséhez, megértéséhez, így megfelelő elméleti tájékozódással kiegészítve a művészet befogadásának is biztos alapja lehet. A cél egyik kulcsfontosságú része a gyermekközönség, hiszen az ő nyitottságuk, kreatív gondolkodásuk fogékony korunk művészetére, ami egyébként az átlagemberhez is éppoly közel van.
A kortárs művészet olyan jelrendszerrel dolgozik, amit abból a világból merít, amelyben él. A gyerekek gyorsan kódolják a látottakat, és asszociációs képességük is bámulatos.

 

Weblapunk TÁMOP 3.2.8/10/B Múzeumok Mindenkinek" Program - Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése keretében valósulhatott meg.