|
A Paksi Képtár múzeupedagógiai feladatai
a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjainak megismertetése a tanulókkal, miközben feladatunk az is, hogy a múlt értékeit megszerettessük, segítsük a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.
A diákok, óvodások ösztönözése:
- az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására,
- a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére,
- a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,
- a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,
- a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra
- tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra,
- a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására,
- a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,
- a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására,
- a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására,
- az esztétikum iránti igényt kialakítása, az esztétikai élményképességet,, az alkotó magatartást és - ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.
Fejlesszük a képzeletet és az improvizációs készséget
A művészettörténet képzés szorosan kötődjön a művészeti képzés programjához, párhuzamosan nyújtson ismereteket, ugyanakkor igyekezzen kapcsolatot találni a társművészetek felé is,
- keltsük fel a tanuló érdeklődését, tegyük érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására,
- a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból,
- a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismertessük meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat, a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezzük, vizsgáljuk azok formanyelvét és stílusjegyeit,
- kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az Összehasonlító elemzések során,
- biztosítsuk az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába,
- az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegű műelemzésre,
- nyújtsunk művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig,
- foglalkozunk a világkép és a képzőművészet viszonyával,
- mutassuk be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét,
- segítsük értelmezni a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát
|
Az itt tanultaknak nem feladata, hogy minden olyan tudnivalót tartalmazzon, ami a vizuális nevelés teljes ismeretrendszerét felöleli. Nem arra kell gondolnunk, hogy egy gyerek milyen szép rajzot vagy egyebet tud ilyen-olyan inspirációra készíteni, hanem hogy a vizualitáson keresztül megkapja-e, és hogyan kapja meg mindazokat az ismereteket, melyek 20 év múlva alkalmassá teszik arra -természetesen más ismeretanyagokkal szinkronban, -hogy a kor szintjén jó mérnők, pedagógus, netalántán azért mégis művész, -egyáltalán, szellemileg és gyakorlatilag felkészült naprakész ember legyen.
ESEMÉNYEK